Oxford, a csoda.

A világ második legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme, igazi ikon, amely nemcsak patinás múltja, de oktatásának színvonala miatt is méltán világhírű. (Csak sajtó felhasználásra! Ez a kép kizárólag sajtó célú felhasználása engedélyezett. A kép egyéb, reklám, promóciós vagy kereskedelmi célú felhasználása TILOS további engedélyeztetési eljárás nélkül, amennyiben a szerző/jogtulajdonos nem szavatol a felhasználások jogszerűégéért.Az 123RF.com nem jár el a képek jogosítása érdekében.) Mostani bejegyzésemben néhány bekezdés erejéig bolygónk egyik legjobb, mindenképpen egyik legkülönlegesebb egyetemére, Oxfordba kalauzollak.

 

 Ugyan az Oxfordi Egyetemnek nem ismerjük a pontos alapítási évszámát, egyes kordokumentumok, történelmi bizonyítékok szerint 1096-ban már létezett az intézmény, és tanítottak is benne. Gondoljunk bele: ennek ismeretében egy csaknem ezer éves egyetemről beszélünk!

 

Oxfordnak sincs egy különálló, jól behatárolható kampusza, hiszen az intézmények és az épületek átszövik a várost, így tulajdonképpen a teljes Oxford község, de legalábbis annak belvárosa, belső területe egy óriási egyetem.

Mivel Anglia másik világszerte híres ismert és elismert egyeteme, a Cambridge valójában az Oxfordról „vált le”, a két intézményt a mai napig szokás együttesen jelölni az Oxbridge mozaikszóval. Cambridge-hez hasonlóan az anyaintézményben is a college-rendszer működik, ami azt jelenti, hogy Oxfordban szám szerint 38 különálló kollégium, „al-egyetem” található, amelyekbe a hallgatók beosztásra kerülnek, és amelyekhez aztán a későbbiekben is szorosan kötődnek.

 

Az egyetemen működő tanszékek négy átfogó divízió alá sorolhatók:

 

A 38 kollégium, vagy college jelentős autonómiával bír, ám ugyanakkor nem számítanak önálló intézményeknek. Ezek a felelősek diákjaik tutorjainak kinevezéséért, ugyanis Cambridge-hez hasonlóan itt is érvényesül a szoros tanár-diák kapcsolat, illetve az egyéni oktatás. Oxfordban például heti egy alkalommal találkozik tutor és 1-4 diákja, hogy megbeszéljék, megvitassák heti teendőiket, teljesítményüket, segítséget kérjenek, és közösen haladjanak a tanulmányokban.

 

Lévén, hogy a világ legjobb egyetemei közé tartozik, és talán a leghíresebb is mind közül, bekerülni a hallgatói közé nem éppen egyszerű – hogy finoman fogalmazzak. Színötös vagy kitűnő minősítésű előképzettség nélkül ne is álmodozz ilyesmiről; ám ha az emberek azon nagyon kicsinyke százalékába tartozol, aki ilyen kivételes gimnáziumi eredményekkel büszkélkedhet, és még fel is vesznek Oxfordba, elmondhatod majd, hogy azoktól tanulhatsz, akik nemcsak, hogy a tudományos elitbe tartoznak, de alapvetően meg is határozzák jelenkorunk tudományos diskurzusait. A végzettek névsora sem kevésbé impozáns: Oxford 27 Nobel-díjast, 27 brit miniszterelnököt, és megannyi, az Egyesült Királyságon kívüli államfőt nevelt ki.

 

Oxford különlegessége továbbá, hogy a területén található a világ legrégebbi egyetemi múzeuma, illetve a berkeiben működik a világ legnagyobb egyetemi sajtója. És persze ne menjünk el amellett a fontos tény mellett sem, hogy az övé a legnagyobb egyetemi könyvtár és könyvállomány az egész Egyesült Királyságban – ebben például megelőzi Cambridge-et.

 

További érdekesség, hogy a college-ok csak 2008 óta teljes egészében koedukáltak – ekkor fogadta be ugyanis az utolsó, addig kizárólag nőket felvevő kollégium, a St. Hilda’s, első férfitagjait. Ami a nemek arányát illeti az Oxfordban tanulók között, mára ez csaknem 50-50%, de néhány százalékkal továbbra is a férfiak vezetnek.

Oxford presztízsét jól mutatja, hogy a különböző felsőoktatási rangsorok a 6-7. hely környékére sorolták világszinten a 2016-os kiadásban – még előkelőbb hír, hogy a 2017-es osztályozás szerint a legrégebbi angol nyelvterületen funkcionáló egyetem a második helyre ugrott fel világviszonylatban. Mindez jól mutatja, hogy csaknem ezer éves történelme birtokában is képes a fejlődésre, az előretörésre.

 

Oxford és Cambridge egyfajta misztikus nevek, amelyekről mindenki tudja, hogy különleges képességű és különleges adottságú emberek alkotják a köreit – azonban nem kell, hogy mindenki számára mítoszok legyenek. Mindig lehet ugyanis nagyot álmodni és aztán megvalósítani. Cambridge-ről készült bejegyzésemet ide kattintva érheted el: goo.gl/tudoFg

Ha szeretnéd még jobban megismerni az Oxfordi egyetemet, keresd fel a honlapját, kattints ide: goo.gl/yl69Vw

Ha nincs időd olvasgatni, érdemes az egyetem Youtube csatornáján körülnézni: goo.gl/UqMB2s

Sok Sikert!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez a bejegyzés az angol nyelviskola témakörhöz tartozik.