v
i
s
s
z
a
h
í
v
á
s
t

k
é
r
e
k
×

Angol, Német Nyelvtanítás Székesfehérváron – kockázatmentes próbatanfolyammal.
Írd meg a saját órarendedet és tanulj a saját tempódban!

Tanultál már angolt vagy németet? Díjmentesen felmérjük a tudásszinted.
Még nem tanultál angolul vagy németül?
Próbálj ki minket kockázatmentesen- 3 hét, 16 nyelvóra- 100%-os pénzvisszafizetési garanciával!
Érdekelnek a részletek? Akkor töltsd ki az alábbi mezőket és 24 órán belül visszahívunk.

Válaszd ki, mire van szükséged:
 
Neved:
 
Telefonszámod:
 
(A *-gal megjelölt mezők kitöltése kötelező!)

Blog

Kálmán Rudolf, a magyar-amerikai matematikus

2016. július 2-án elhunyt Kálmán Rudolf, kiváló, világszerte ismert és elismert magyar tudós, villamosmérnök, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
 
A kép forrása: goo.gl/ZCzpbx (U.S. President Barack Obama presented Rudolf Emil Kalman a 2008 National Medal of Science during an East Room ceremony on October 7, 2009, at the White House in Washington, DC. (Credits: Ryan K. Morris/National Science & Technology Medals Foundation)
 
Halálával a magyar tudomány és tudománytörténet egyik óriási alakja távozott el közülünk, bejegyzésemben most róla, életéről és eredményeiről emlékezünk.
 Kálmán Rudolf Emil 1930. május 19-én született Budapesten, ahol csak a II. világháború idejéig élt: 1943-ban a háború borzalmai és veszélyei elől családjával az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.
 
Ez egyben azt is jelentette, hogy így szinte gyermekkorától kezdve világszínvonalon tanulhatott, műszaki érdeklődésének megfelelően a technológia akkori éllovasai között. Villamosmérnöki diplomáját 1953-ban szerezte a rendszerint a világ vezető egyetemei között számon tartott MIT-n (Massachusetts Institute of Technology). Ezután 1954-1955 között az egyetem munkatársanként dolgozott. Doktori címét már a Columbián szerezte meg 1958-ben, disszertációjának az „Analysis and Synthesis of Linear Systems Operating on Randomly Sampled Data” címet adta. (Magyar jelentése körülbelül „Lineáris rendszerek elemzése és szintézise véletlenszerű adatminták alapján”.)  1955-től tanított is a Columbia Egyetemen tanársegédként, ahol aztán 1957-ben elnyerte az adjunktusi rangot is.
 
Doktori címének megszerzése után matematikuskutatóként dolgozott Baltimore-ban, ahol nyolc évig töltötte be ezt a posztot (1958-1964). Ezt követően a Stanford Egyetemen tevékenykedett professzorként hét esztendőig (1964-1971), egyaránt oktatóként dolgozott a villamosmérnöki, mechanikai és operációkutatási tanszékeken.
 
Ezután húsz évnél is tovább töltötte be a kutatóprofesszori tisztséget a Floridai Egyetemen Gainesville-ben, egyúttal az intézmény matematikai rendszerelméleti központját is igazgatva. Floridai munkájával párhuzamosan volt a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola rendes egyetemi tanára 1973 és 1997 között, nyugdíjazását követően pedig a főiskola professor emeritusa maradt.
 
Számos rangos elismerés birtokosa, 1974-ben például elnyerte az Amerikai Villamos- és Elektromérnökök Intézetének érdemrendjét, 1985-ben Kiotó-díjjal, 1987-ben a Leroy P. Steele-díjjal jutalmazták. Utóbbit minden évben megítéli egy-egy kutatónak az Amerikai Matematikustársaság, kiemelkedő eredményekért és kivételes kutatómunkájáért. Legnagyobb kitüntetését, az amerikai Nemzeti Tudományos Érmet egyenesen Barack Obama elnöktől vehette át 2009-ben.
 
Kálmán professzor mindezek mellett tagja volt az egyesült államokbeli Nemzeti Mérnöktudományi Akadémiának, az Amerikai Tudományos Akadémiának, illetve az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának. A Magyar Tudományos Akadémia 1976-ban választotta tiszteletbeli tagjává, míg a Francia Tudományos Akadémiától 1989-ben kapta meg a külső tagságot. Az Orosz Tudományos Akadémiának szintén külső tagja volt. A SZTAKI, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tagja. Látható tehát, hogy nemcsak választott és- szülőhazájában, de a világon mindenütt elismerték eredményeit, érdemeit.
 
Munkásságában legfőképpen a folyamatírányítás és –szabályozás elméleteivel foglalkozott, valamint az operációkutatással. Az operációkutatás a műszaki műveletek vezérléséért és kontrollálásáért felelős irányítórendszerek matematikai algoritmusokkal történő leírását jelenti, ideértve a sztochasztikus rendszerek matematikai rendszerekkel történő elemzését és fejlesztését is. (A sztochasztikus egy olyan rendszer, amely időben változó, véletlen eseményeket szolgáltat, vagyis adott benne egy, a véletlenszerűségre épülő elem. A sztochasztika lényegében a véletlenszerűség, a véletlen eredmények és változók figyelembevételén alapszik.)
 
Legismertebb eredménye talán a nevét is viselő Kálmán-szűrő, amely algoritmus a matematikai statisztikai szűrésre épül, s amelynek segítségével változó rendszerekről adhatóak optimális becsléseket folyamatos mérések véghezvitelével, azzal együtt, hogy az algoritmus a zavaró és szükségtelen tényezőket, vagyis a zajt is kiszűri. A Kálmán-szűrőt számos területen alkalmazzák, elsősorban az irányítás és vezérlés (repülőgépek, úrhajók) területén, de jelfeldolgozó rendszerek működtetésében is fontos szerepet tölt be. Elsőként egyenesen a NASA használta 1963-ben ember nélkül működtethető holdszondáihoz, ezután pedig az Apollo programhoz is igénybe vették, illetve a Space Shuttle űrprogramhoz. Tengeralattjárókhoz és hadihajókhoz is használták. Manapság is előrejelzések, GPS-programok, űreszközök alapvető összetevője.
 
Gyakorlati munkássága mellett rengeteg tanulmányt is megjelentetett, amelyek alapjaiban határozták meg saját tudományának további fejlődését, előrehaladását.
Halálával nemcsak Magyarország, de az egész világ szegényebb lett egy óriási tehetséggel és szaktekintéllyel. Nyugodjon békében!
 
Források:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ez a bejegyzés a Hello English témakörhöz tartozik.
2016. július 31.