v
i
s
s
z
a
h
í
v
á
s
t

k
é
r
e
k
×

Angol, Német Nyelvtanítás Székesfehérváron – kockázatmentes próbatanfolyammal.
Írd meg a saját órarendedet és tanulj a saját tempódban!

Tanultál már angolt vagy németet? Díjmentesen felmérjük a tudásszinted.
Még nem tanultál angolul vagy németül?
Próbálj ki minket kockázatmentesen- 3 hét, 16 nyelvóra- 100%-os pénzvisszafizetési garanciával!
Érdekelnek a részletek? Akkor töltsd ki az alábbi mezőket és 24 órán belül visszahívunk.

Válaszd ki, mire van szükséged:
 
Neved:
 
Telefonszámod:
 
(A *-gal megjelölt mezők kitöltése kötelező!)

Blog

A felnőttoktatásban élen járó országokról

Jó pap holtig tanul, tartja a mondás – bizony, szerencsére manapság egyre több dolgozó és/vagy előzetes képzettséggel rendelkező felnőtt dönt úgy, hogy ismét tanulásra adja a fejét. 
Attól függetlenül, hogy ez saját döntés vagy kényszer, hivatásból vagy kedvtelésből történik, fellendülőben van az oktatásnak ez az ága – így természetesen a különböző országok is készek rá áldozni. Melyek azok, amelyek az élen járnak ebben? Most elárulom!
 Megannyi olyan szituáció létezik, amelynek az lehet a végeredménye, hogy valaki felnőttkorában, az oktatás környezetéből régen kilépve jut el odáig, hogy ismét tanulni kezdjen. Legyen szó továbbképzésről, átképzésről, a nyelvi ismeretek felfrissítéséről vagy kibővítéséről, esetleg egy teljesen új nyelv elsajátításáról, egyre inkább igaznak látszik a bölcsesség: „tanulni sohasem késő”. Mint ahogy azt az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatás esetében teszi, joggal gondolhatnánk, hogy az állam a felnőttoktatásban is szerepet vállal. Hogyan és milyen mértékben?
 
Érdekesség, hogy egy 1989-es, részben a felnőttképzésről szóló egyik könyv hangsúlyozza, hogy a különböző államok átlagosan az oktatásra szánt pénzügyi keret egészének csupán 5%-át áldozták a felnőttek taníttatására. Ez egy igen aggasztó számadat, azóta azonban eltelt 26 év, amely alatt jócskán volt idő a javulásra. Nézzük, mely országok vezetnek ebben a tekintetben!
 
A felnőttképzés fellendítésében nagy szerepet volt az Európai Unió által létrehozott, 2000-ben bevezetett lisszaboni stratégiának, amelynek kimondott célkitűzése az európai versenyképesség és képzettség növelése, előremozdítása volt. Egyes források az EU országai közül kiemelik Hollandiát, Lengyelországot vagy éppen Dániát ebben a tekintetben, ahol igen nagy múltú, sok évtizedes történelme van az intézményes felnőttoktatásnak. Nagyon fontos különbséget tenni a különböző országok rendszerei és az általuk nyújtotta lehetőségek között, mivel ezek nagymértékben különböznek egymástól, annak ellenére, hogy a céljuk közös (lehetővé tenni, hogy felnőttkorban is probléma nélkül, társadalmi elismerés mellett, magas színvonalon lehessen tanulni).
 
Az UNESCO 2010-es jelentéséből kiderül, hogy még az európai országok többsége is csupán GDP-jének 1-1,5%-át költi a felnőttképzésre, mindemellett pedig azt is megemlíti, hogy nehéz ebben a kérdésben statisztikákat felállítani, ugyanis sokszor az országok nem szolgáltatnak ezzel kapcsolatban adatot, vagy például nem tesznek elérhetővé több évet, évtizedet felölelő kimutatásokat sem, amelyekből kikövetkeztethető lenne, hogy történt-e fejlődés, esetleg visszalépés.  
 
Dániához hasonlóan Finnország is élen jár ezen a területen, ugyanis a felnőttoktatásban részt venni kívánókat rengeteg lehetőség és anyagilag is kedvező opciók várják. Bárki beléphet a felnőttoktatás körébe, aki befejezte középfokú tanulmányait, és szabadon beiratkozhat kurzusokra, egyetemi vagy intézményi kötelezettség nélkül. Elmondható, hogy a hasonló rendszerű országok számára elsőrangú a tudás átadása és megszerzése, amelyhez igyekeznek biztosítani az elérhető feltételeket.
 
Az OECD-átlag az országok költségvetési arányát tekintve valahol 1,4-1,6% között mozog, vagyis ez azt jelenti, hogy ennyit költenek átlagban a felnőttképzésre a világ országai. Ebben a kérdésben a számok szerint Kanada, az Egyesült Államok valamint Dél-Korea vezet (ők mind jócskán 2% fölött teljesítenek), van tehát mihez felzárkóznunk nekünk európaiaknak.
 
A fenti adatok is jól mutatják, Magyarországnak van még hova fejlődnie a felnőttképzés területén. Az Európai Unió által finanszírozott vagy részfinanszírozott felnőttképzések költségkerete egyre nagyobb, de ez még mindig elmarad a vezető országokhoz képest. Napjainkban a magyar felnőttképzés jelentős átalakuláson megy keresztül, aminek kiinduló pontja volt a 2013-ban bevezetett új felnőttképzési törvény. Ez a törvény nem csak a felnőttképzés kereteit alakította át, hanem egy szigorúbb követelmény rendszert is állított fel a felnőttképzési intézmények felé. Ettől természetesen az erre fordított összegek nem növekedtek, de tekinthetjük úgy is, hogy a közeljövőben növekvő ráfordítások miatt kezdődött meg az átalakítás. Addig is csak javasolni tudom minden felnőttnek, hogy akár saját költségre, akár valamilyen támogatás igénybe vételével fejlessze a nyelvtudását, hisz saját esélyeit javíthatja a munkaerő piacon, ami jobb fizetést, színvonalasabb, nagyobb kihívást jelentő munkakört tehet lehetővé.
Sok sikert!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
EZ a bejegyzés a nyelviskola témakörhöz tartozik
2015. november 16.