A június 24-ei népszavazáson az Egyesült Királyság állampolgárai 52-48% arányban az Európai Unióból történő kilépés mellett döntöttek (a kilépést jelképezi a Brexit mozaikszó).
A nagyhatalom kiválásának rengeteg gazdasági és társadalmi következménye lehet, valószínűleg lesz is. Na de mi lesz így az angol nyelvvel? Megmarad a világnyelvi státusza? Érdemes-e továbbra is tanulni, vagy jobb váltani például a németre vagy a franciára?
Az Egyesült Királyság és az Unió „szakítása” az egész világot potenciálisan megrázó és befolyásoló következménnyel bír majd az elkövetkezendő években, vagy akár évtizedekben is.
Egyelőre a szakértők is csak felbecsülni tudják, hogy melyek és milyenek lesznek ezek a hatásmechanizmusok, így az egyszerű állampolgárok is csupán találgatni tudnak, akik többnyire pesszimizmussal és félelemmel tekintenek a jövőbe – főként az országban tartózkodó külföldiek, ott dolgozók, vagy akár véglegesen emigráltak. Természetesen nekünk nem feladatunk és tisztünk ilyenfajta előrejelzésekbe bocsátkozni, annál is inkább érdekes azonban, hogy mindez milyen hatással van az angol nyelv helyzetére.
Felmerül a kérdés: megtörik-e, megtörhető-e az angol nyelv vezető szerepe? Az Egyesült Királyság különválásával ugyanis megannyi lehetőség és megannyi működő gazdasági-társadalmi összeköttetés megváltozik, vagy lezárul. Végeredményben a Brexit bejelentése óta a font, az ország pénzneme is óriásit zuhant, és továbbra sem kapaszkodott vissza korábbi árfolyamainak közelébe sem – mi lesz, ha a nyelvvel is ez történik majd?
A kérdés természetesen azért is jogos és releváns, mert a nyelvtanulók számára nagyon is fontos, hogy mely nyelv vagy mely nyelvek a legjelentősebbek, mely nyelveknek lehet a legnagyobb befolyása. Egyrészt azért, mert tudniuk kell, hogy hogyan értethetik meg magukat legjobban, a világban, másrészt azért, hogy a világban zajló történéseket és folyamatokat is minél jobban megérthessék a vezető nyelv(ek) segítségével.
Bár drasztikus és változatos következmények várhatók, az angol, mint elsőszámú világnyelv megtartja ezt a szerepét, és előreláthatólag nem is fog változni sem a közeli, sem a távoli jövőben. A UK-n ugyanis messze túlmutat az angol nyelv egyeduralma – ne feledjük azt sem, hogy a világ szuperhatalmának, az Amerikai Egyesült Államoknak is az angol a nyelve, ők pedig továbbra is a világ gazdasági-társadalmi irányítói. Ráadásul, ha az USA-t nem is vesszük figyelembe, egy népszavazási döntés és különválás még nem elegendő ahhoz, hogy az angol nyelv évtizedes, lassan évszázados hegemóniáját megtörje: ha el is indulna egy ilyen folyamat, az ugyanígy évtizedeket venne igénybe, tehát nem kell attól tartani, hogy jövőre már nem az angol lesz a „nyelvi toplista” élén.
Az Egyesült Államok pedig tulajdonképpen el is oszlatja ezeket az aggodalmakat, mivel ők valószínűleg még nagyon-nagyon sokáig a világ vezetői között maradnak, megőrizve ezzel az angol világnyelvi szerepét (még akkor is, ha esetleg az Egyesült Királyság ázsiója némileg megkopik az elkövetkezendő években).
Ezért szerencsére nem kell attól tartani, hogy többé nem érdemes angolul tanulni, vagy attól, hogy a már megszerzett angoltudás esetleg haszontalan lenne – előreláthatólag még nagyon hosszú ideig az angol marad az univerzális világnyelv, így mindenkit csak sürgetni tudok arra, hogy kezdje el tanulni minél hamarabb, vagy fejlessze tovább a meglévő nyelvi kompetenciáit.
Sok sikert!
Ez a bejegyzés az angol nyelvtanfolyam témakörhöz tartozik.
